Szilaj, a vad völgy paripája

Sziasztok mindenkinek.

 Mai témám, egy régi kedvencem, amit ma, felnőtt fejjel néztem újra. Szerintem ez a film az alapja a ló szeretetemnek is, de ma arról a felismerésről szeretnék mesélni, hogy mi köt engem ehhez a filmhez.

 Az utóbbi hónapokban, mióta hozzáférek a saját lelkemhez, és kezdek választ kapni régóta fennálló kérdéseimre, egyre nagyobb lelkesedéssel kutakodom a lelkem és az eszem mélyén. És olyan jó felismerni, rádöbbenni arra, hogy miért ragaszkodom valamihez már hosszú évek óta. Mint például, ehhez a filmhez.

 Még általános iskolás voltam, amikor egyetlen jelenetet láttam ebből a filmből, de azonnal beleszerettem. Beleforrt az agyamba, pedig még a címét sem tudtam sokáig, és azt sem tudtam, hogy miről szól, de mivel nekem sikerült a film csúcspontját elkapnom, amikor Szilaj és Kis Patak mondhatni repültek a kanyon felett, azonnal berántott. És ez azután sem változott, mikor végül sikerült az egész filmet megnéznem.

 Sokat sírtam rajta. Még most is sírok rajta. Mindig is szomorú volt számomra ez a film, és bár nem szerettem a szomorú filmeket, ezt mégis képes voltam újra és újra megnézni. Ez ma változott egy kicsit, de először a régi benyomásaimról mesélnék.

 Az egyik kedvencem ebben az egész történetben, hogy szinte szavak nélkül mesél. Olyan ritka ez, és olyan szép.

 Gyerekként azt láttam ebben a mesében, hogy Szilaj bármennyire is küzd, egyre rosszabb helyzetbe kerül, és én még tovább szomorítottam magamat azzal, hogy hiába lett a film vége Happy End, a Vadnyugatot nem mentette meg. Nem tudta megmenteni, csak késleltetni a beépítését.

 Két kedvenc dalom volt a filmből: az amikor elfogták (Sose törik be a vadló), és amikor a vonaton vitték (Gyászos ez a dal). És bár akkoriban még nem teljesen tudtam angolul, de amennyire igen, annyira szerettem jobban az eredeti verziót, mert sokkal mélyebb volt a jelentése. Mindkét zenéről pontosan tudtam, hogy miért kötődöm hozzá. A Sose törik be a vadló egy hajtóerő volt a küzdő énemnek (amit akkor még csak kétségbeesett küszködőnek hittem), a Gyászos ez a dal pedig egy remek sírásgenerátor volt, amikor már teljesen széthullottam, mert pont ugyanennyire elveszettnek éreztem magamat olyankor.

 Viszont, akármennyire is kedvenc volt ez a film, és a szívemnek egy csücske, évekre kikerült a látókörömből, és nem néztem bele, csak a zenéit hallgattam néha.

 Nem ma került vissza, mostanában először, a látókörömbe, de ma döntöttem úgy, hogy az utóbbi hónapok önismeretével az elmémben kezdem el újra megnézni ezt a filmet, és láss csodát, találtam is valamit.

 Rájöttem, hogy magamat láttam Szilajban úgy, ahogyan saját magamra igazából, eddig még sosem néztem. És nem is gondoltam volna bele így a dolgokba, ha nem tűnik fel egy aprócska részlet: Szilaj mások miatt keverte magát bajba, nem is egyszer. Ő azért, mert vezérménként ez volt a dolga, hogy másokra figyeljen és vigyázzon, és ami azt illeti, engem is így neveltek fel, hogy kiskorom óta felelőssé tettek másokért. Ez volt az, ami elindította a gondolataimat, mert ezt magamról nagyon jól tudtam. Ezután következett az, hogy elgondolkoztam, és sorra kezdtem venni Szilaj azon tulajdonságait, amelyekre felnéztem, amilyen szerettem volna lenni, és rájöttem, hogy olyan vagyok. Azért kötődtem ehhez a meséhez, mert meg akartam mutatni magamnak azokat az értékeimet, amire büszke lehetek, amik az erősségeim. Küzdő szellem vagyok, kitartó, eszes, bátor, és bármennyire próbálkoztak is, nem tudtak betörni. Sokáig hittem azt, hogy de, be lettem törve, de mostmár látom, hogy igazából nem.

 És ezért tetszik az a pár mondat, ami még a film elején hangzik el:

 "A musztáng a Nyugat szelleme. Hogy ez a Nyugat végül is elveszett-e, vagy sem, azt nektek kell tudnotok."

 Én erre azt mondom, hogy bennem nem veszett el a musztáng. Él, és egyre szabadabb, fürgébb. Felismerte, hogy mi a különbség a között, ha beakarják törni valamire, és aközött, hogy ő maga engedi meg ugyanazt.

 Remélem, hogy soha nem is hagyom betörni a bennem élő vadlovat, mert nem betörni kell, hanem tanítani.

 Nemsokára folytatom. Ha van ötletetek, hogy mi legyen a következő téma, várom a kommentek közt. És te? Hogyan érted?