Shawn Mendes - Stitches (Varratok/Öltések)

 Sziasztok mindenkinek.

 Amit ma hoztam nektek: Shawn Mendes - Stitches (Varratok)

 https://www.youtube.com/watch?v=VpKMpjzRq20

 Hosszú lenne leírni azt a káoszhoz hasonló masszát, ami jelenleg a fejemben és a lelkemben van. Annyira egyszerre volt bennem mindenféle érzés és gondolat, hogy még a zenékből sem tudtam egyet találni, hogy az alapján felszedhessem a gondolatmenetemet. Egy barátnőm azt mondta nekem erre, hogy az agymanóim a legcirádásabb emlékgömböket gyártják nekem. Hát igen. Felnőttként már elég széles a pult, hogy az összes érzés egyszerre nyomja.

 De most végre találtam egy vonalat, amin el tudtam indulni, ez pedig a mai témánk.

 Először csak annyi jutott az eszembe, ahogy elkezdtem hallgatni ezt a számot, hogy úgy érzem, széthullok, és kellenek a varratok (vagy amit jelképeznek), hogy összefogjanak. Aztán, jobb pillanataimban a ritmusa elvitt a bulizásba, és nem gondolkodtam rajta, csak hallgattam. De amikor már azon kaptam magamat, hogy rákattantam, rájöttem, hogy ideje nekünk leülni, Stitches-zel, és átgondolni a dolgainkat.

 Amire jutottam, röviden, hogy vannak akkora sebek a lélekben is, amik nem húzódnak össze maguktól, össze kell varrni őket, hogy szépen gyógyuljanak.

 Olyan egyszerű ezt leírni. Olyan egyszerű bólintani rá, hogy milyen igaz, de ha az ember benne van, annyira másképpen néznek ki a dolgok, és annyi minden tereli el a figyelmet a gyógyulásról. Ha nem megyek messze példáért, csak átfordítom fizikai síkra, akkor azt tudnám mondani, hogy aki nem bírja a tűt, annak a seb összevarrásával nagyobb gondja van, mint magával a sebbel. Pedig a seb tátong, fáj, vérzik, elfertőződhet, nagyobb gondokat is okozhat, a figyelem mégis a tűn marad, mert az számára sokkal ijesztőbb.

 Rengeteg seb van a lelkemen. Javarészt magam ápoltam őket, és mivel a figyelmem sok éven át azokra irányult, akik bántottak, sajnos nem tudom felidézni, hogy valaha segítettek-e nekem ebben, az utóbbi pár évig. Most pedig ott tartok, hogy megijeszt másokra bízni bizonyos sebeimet. Egy részről azért, mert a bennem lévő reflex nem akar másokat terhelni, más részről pedig, annyian nyúltak már bele, és rontottak a helyzeten, hogy féltem a sebeimet.

 Kezdtem úgy lenni vele, hogy én tudom hogyan nyúljak hozzá, majd én intézem. Akiknek meg mertem mutatni a sebeimet, azoknak is csak akkor, ha már gyógyult rajta valami, hogy egyébként nincs akkora baj, amit ne tudnék egyedül megoldani. És most ébredtem rá újra, ezzel a dallal arra, hogy (1) nem tudok mindent egyedül megoldani, (2) nem is kell egyedül vergődöm vele. Erre pedig a következő két sor ébresztett rá:

"Your words cut deeper than a knife (A szavaid mélyebbre vágtak, mint egy kés)
Now I need someone to breathe me back to life" (Most szükségem van valakire, aki visszahoz az életbe)

 Mivel engem szavakkal sebeztek egész életemben, az első sor egy pontos probléma felvázolás volt, amire a második sorban megkaptam a megoldást. Nem hozhatom helyre egyedül azt, amit sokan rontottak el. Belerakhatom a részemet, belerakhatok mindent, amit csak tudok, de nem vagyok egy egyszemélyes hadsereg. És ha ebbe belegondolok, nem zaklat fel, hanem inkább megnyugtat. Csak arra kell rájönnöm, hogyan tudom megengedni magamnak a kivitelezését.

 Másik érdekessége ennek a dalnak, hogy amikor évekkel ezelőtt először szembe jött velem, én nem értettem, hogy egy ilyen szomorú témához hogyan lehet ilyen pörgős ritmusvilágot rakni. Most, hogy közelebb kerülten hozzá, és leültem elgondolkodni rajta, és az egész dalon, úgy érzem, hogy nagyon is illik hozzá. Számomra ez a ritmus érzékeltetni azt a vergődést és küszködést, ami végigkíséri az egész dalt. A versszakok finomabb háttérzenét kaptak, jól mutatva, hogy van amikor csak a fájdalom, a szomorúság van. Az átkötő szövegek és a refrén pedig megkapta ezt a pörgős zsongást, érzékeltetve azt a tettvágyat és olykor elkeseredett küzdelmet, ami hajtja előre az embert, hogy kikeveredjünk ebből vadvízből, aminek azt sem tudjuk néha, hogy hol az eleje, meg a vége.

 Szóval...

 Néha szükség van öltésekre, hogy a dolgok javulni kezdjenek. Próbálok nem megijedni, ha megtalálom a megfelelőket.

 Nemsokára folytatom. Ha van ötletetek, hogy mi legyen a következő téma, várom a kommentek közt. És te? Hogyan érted?